A Dorog mérkőzéseinek "olyan hangulata van, mint egy angol alacsonyabb osztályú meccsnek"

Interjú Bene Ferenccel, a Dorogi FC sportigazgatójával

2016.10.17

A csapat célja, hogy felnőjön az NB II-es profi szinthez - nyilatkozta a szakember.

Már több mint 3 hónapja dolgozol számodra új szerepkörben, sportigazgatóként Dorogon. Hogy érzed magad? Jó döntés volt a felkérésre igent mondani?

Valóban egy új szerepkör számomra a sportigazgatói pozíció, de nagyon izgalmas. Amikor a Gyirmót FC-tõl eljöttem egy sikeres szezon után, az akkori lehetõségeim közül ezt ítéltem a legjobbnak. Ez az új munkakör olyan megbízatás, amit eddig még nem végeztem felnõtt csapatnál. 

Diósgyõrben voltam már az utánpótlás csapatok szakmai igazgatója 1,5 évig, illetve amikor Vitelki Zoltán volt a vezetõedzõ a felnõtt csapatnál, akkor egy rövid ideig voltam szakmai vezetõ.

Az a hitvallásom, hogy egy edzõ mindig örökké tanuljon és fontos volt, hogy ez a pozíció új tapasztalatok szerzésével párosuljon. Úgy gondolom, jó döntés volt elvállalnom ezt a munkát, hiszen a késõbbi pályafutásom során is fogom tudni hasznosítani az itt szerzett ismereteket. 

A kihívás mellett, a Dorogi FC elnökének személye is meggyõzött arról, hogy érdemes ideigazolnom. Egy profi gondolkodású, a klubot tudatosan építõ, elõrelátó üzletembert ismertem meg, akinek szívügye a dorogi labdarúgás. 

Hogy hogy érzem magam? Jól érzem magam, hiszen ezalatt a majdnem 4 hónap alatt, nagyon sok ismerõssel találkoztam itt, akikkel jó kapcsolatom van még játékos koromból, illetve egy nagyon pozitív, labdarúgást kedvelõ, a labdarúgásért tenni akaró közegbe kerültem.

Mennyire sikerült az NB I-ben, NB II-ben szerzett tapasztalataidat, bevált módszereidet bevezetni a klubnál? (Itt több mindenre gondolok: szervezeti felépítés, infrastruktúra, profi mentalitás stb.)

A Dorogi FC több mint húsz éve szerepelt az NB II-ben, ezért hiányzott az a tapasztalat, szakmai ismeret, amely ennek a szintnek a hosszútávon való fenntartásához szükséges. Ez vonatkozik az egész rendszerre, szervezeti felépítésre, klubvezetésre, játékosokra és az egyesület dolgozóira egyaránt. 

Azt tudni kell, hogy a klub óriási fejlõdésen ment keresztül az elmúlt néhány évben, és a mostani feljutással, az elõzõ 4 hónap alatt még látványosabban sikerült elõrelépni. Itt arra gondolok, hogy kibõvült a szakmai stáb, fejlesztettük az orvosi hátteret, infrastrukturális beruházásokat hajtottunk végre, regenerációs, rehabilitációs eszközöket vásároltunk és sorolhatnám. 

Célunk, hogy felnõjünk az NB II-es profi szinthez, hosszútávon kialakítsunk egy stabil NB II-s egyesületet, hogy a megye vezetõ klubja maradjon és országosan is elismert legyen. Természetesen, amiben tudok, mindenben segítek, a legjobb tudásom szerint, de hozzá kell tennem, hogy nagyon sok, a munkáját kitûnõen végzõ munkatársammal tesszük ezt naponta.

Ezt úgy kell felfogni, mint egy érési folyamatot, aminek a klub még az elején, talán a közepén jár és hozzátenném, hogy jó úton.
Ami az edzésmódszereket illeti, napi kapcsolatban vagyok Németh Szabolcs vezetõedzõvel és folyamatosan egyeztetünk. Ismertettem vele azokat a szisztémákat, amiket edzõi pályafutásom során használtam illetve azt a portugál edzésmódszert, amit én már 4 éve alkalmazok. Természetesen az edzésekbe és a csapat összeállításába nem szólok bele. Szabi továbbra is a saját módszereivel készül, viszont minden edzésen és mérkõzésen ott vagyok és segítem a munkáját a meglátásaimmal, de a végsõ döntés természetesen az övé. Úgy gondolom, így jól kiegészítjük egymást

A szezon elején nyilatkoztad, hogy feladatkörödhöz tartozik majd a játékos megfigyelés, szakmai tanácsadás, mérkõzéselemzés. E mellett, nem hiányzik néha az edzõsködés, az edzések hangulata?

Alapjába véve én edzõnek tartom magam és hozzám legközelebb a vezetõedzõi vagy pályaedzõi feladatkör áll, ezt nem tagadom. Edzõként tudok gondolkodni, viszont most kívülrõl, egy más perspektívából látom az edzéseket, mérkõzéseket. 
Ez egy újfajta tapasztalatszerzés számomra egyrészt, másrészt így kívülállóként tudom segíteni a vezetõedzõt meglátásaimmal. Ha az érzéseimre gondolok, akkor jól érzem magam a mostani szerepkörben, de elsõdleges edzõnek tartom magam. 
Ez most egy olyan kihívás, aminek meg kell felelni. Ha eljön annak az ideje, hogy valamelyik klubnál látnak bennem fantáziát trénerként, akkor az majd egy új élethelyzet lesz. Nem tagadom, hogy szeretnék még edzõként dolgozni, de most ezt a kihívást kell megoldanom, mert idesodort az élet és igyekszem megfelelni.

Hogyan értékelnéd a felnõtt csapat eddigi szereplését? Gondolom a tervek szerint alakul, mivel egy újonc gárdától nagyszerû eredmény, hogy a középmezõnyhöz tartozik?

A Dorog jelenlegi helyezése a tabellán teljesen reális. Ha az eddigi szereplésünket nézzük, akkor maximálisan elégedett lehet mindenki a klubnál. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy rendkívül sûrû és kiegyenlített a mezõny, gyakorlatilag a 20 csapatos mezõnybõl nagyjából 16 csapat szinte egyforma, ezért ezeknek az együtteseknek az egymás elleni eredményei nagyon hektikusak illetve kettõzött jelentõséggel is bírnak. Lehetne akár 5-6 ponttal több is a csapatnak, de ugyanennyivel kevesebb is.

Voltak bravúros eredményeink, különösen pozitívumként értékelem, hogy a közvetlen riválisaink ellen, a Vác kivételével, sikeresek voltunk hazai pályán. 

Úgy gondolom, hogy dicséret illeti a játékosokat és a szakmai stábot, és az eddig nyújtott teljesítmény bizonyíték arra, hogy van potenciál a csapatban. 

Különösen kiemelném, hogy a csapat játéka, teljesítménye, minõségi fejlõdése pozitív irányt mutat, hétrõl-hétre jobbak. A játékosoknak elsõsorban rutint kell szerezniük, azoknak is, akik régen, vagy még nem is játszottak az NB II-ben, és azoknak is, akik már futballoztak NB I-ben vagy NB II-ben, de meccshiánnyal küszködnek.

Én azt látom, hogy leginkább tavaszra állhat össze ez a csapat, ha minden optimálisan alakul. Addigra lesz annyi mérkõzés szám a játékosokban, hogy még eredményesebbek legyenek. Féléves, NB II-es rutinnal a hátuk mögött, azok a mérkõzések, amelyek egy gólos vereséggel zárultak az õszi szezonban, addigra már döntetlennel végzõdhetnek, vagy még jobb eredménnyel alakulhatnak.

A következõ 1-1,5 hónap nem lesz egy könnyû sétagalopp, hiszen volt NB I-es csapatok, illetve az elsõ osztályba feljutni akaró együttesek (Szolnok, Puskás Akadémia, Kisvárda, Sopron, Békéscsaba) ellen kell helyt állni. Mit gondolsz, hogyan lehet ezt a nehéz sorozatot eredményesen teljesíteni?

Az edzéseken minden játékosnak, beleértve azokat is, akik kevesebb szerepet kaptak, fanatikusan, rendkívül nagy alázattal és maximális intenzitással kell edzeniük. 

Amelyik labdarúgó nem nyújt 100 %-ot az edzéseken, és ebbe beletartozik a koncentráció is, azok vagy lemaradnak, vagy nem fognak úgy fejlõdni.

A sikeres szerepléshez a keret összes tagjára szükség lesz, hiszen sorozatmérkõzések jönnek, és semmiképpen sem lehet ezt a fél szezont illetve a teljes szezont sem tizenegy-két játékossal lehozni. 

A csapat összeállítását a vezetõedzõ az aktuális forma, illetve a taktikai elképzelés alapján végzi és a sorozatmeccsek miatt bejöhetnek sárga lapos eltiltások vagy sérülések. Ebben az esetben a kiesõ játékost pótolni kell lehetõleg ugyanolyan képességû és játéktudású futballistával. Akik eddig kevesebbet játszottak, akár fõszereplõvé is elõléphetnek a másodhegedûs pozícióból.

Úgy gondolom, azok a csapatok fognak jobban szerepelni, akiknek a kispadja erõsebb, ezért is emeltem ki, hogy a keret minden tagjára szükség lesz.

Ezen kívül fontos lesz, hogy türelmes legyen mindenki, a közönség, a játékosok is magukkal és egymással szemben és a szakmai stáb is, mert a papíron erõsebb csapatokkal szemben csak akkor lehetünk eredményesek, ha mindenki odateszi magát és koncentráltan játszik.

Továbbá kiemelném, hogy egy rendkívül összetartó, egymásért küzdõ társaságnak kell mindig a pályára lépnie. Még annyit hozzátennék, a játékosoknak is üzenve, hogy a legpozitívabb meglepetés az volt a 4 hónap alatt számomra, hogy mennyi jó futballistával találkoztam itt Dorogon. Azt hittem, hogy kevésbé képzett és minõségi játékosok alkotják a Dorogi FC keretét és igazából az egység és az agresszivitás fog dominálni, de én azt látom, hogy igenis ez egy futballozni tudó csapat. Jó néhány olyan minõségi játékos van a keretben, nem utolsósorban az új igazolásainknak is köszönhetõen, akik, ha a fejlõdésük töretlen, akár az NB I-ben is tudnak játszani 1-2 év múlva.

Hol szeretnéd látni a tabellán a Dorogi FC-t az õszi szezon- és az év végén?

Az elõzõ gondolatmenetet befejezve, amit én látok, hogy igenis vannak minõségi játékosok a csapatnál, tehát a futballtudás megvan. Ugyanakkor, ha ez csapategységben is megnyilvánul és párosul egy olyanfajta agresszivitással, amit megkövetel az NB II, akkor elõrébb is léphetünk a tabellán. Természetesen van még hiányérzetem a csapategységet, az agresszivitást és a gyõzni akarást tekintve. Ebben kell még javulnunk, bár az elõzõ mérkõzéseken már láttam fejlõdést. 

Ez a legfontosabb feladata most a vezetõedzõnek és a szakmai stábnak. Sokszor inkább pszichológusnak kell lennie az edzõnek, mint labdarúgó szakembernek ahhoz, hogy a játékosok egészséges önbizalommal, gyõzni akarással menjenek ki a gyepszõnyegre. 

Összegezve, a reális pozíciónk a tabellán a 6. helytõl a 16. helyig terjedhet, mivel nagyon kiegyenlített a mezõny. A kettõ között van a realitás. Annak nagyon örülnék, ha az év végén a helyezésünk egy számjegyû lenne.

Utánpótlás csapataink nagyon jól szerepelnek a korosztályos bajnokságokban? Mennyi idõt tudsz velük foglalkozni (UP edzõkkel, gyerekekkel)?

Az én pozícióm kizárólag a felnõtt csapatra vonatkozik. Nekem 0-24 óráig az a feladatom, hogy a felnõtt csapattal foglalkozzak, ill. a nagy csapatot érintõen a klub felépítését segítsem, akár infrastrukturális, akár személyi és egyéb javaslatokkal.

Úgy gondolom, sokat sikerült már elõrelépnünk, de ez elsõsorban nem nekem, hanem az Elnök Úrnak köszönhetõ, aki megteremti a feltételeket a klub mûködéséhez.

Nekem az a feladatom, hogy ha korlátlanok lennének a lehetõségeink, akkor mit tennék a klub fejlõdéséért, és õ eldönti, hogy a költségvetés mit bír el. 

Konkrétan a kérdésre válaszolva, az utánpótlás (továbbá: UP) edzések, mérkõzések megtekintésére nincs lehetõségem az elfoglaltságaim miatt, de ha a vezetõedzõ - aki az UP szakmai munkájáért is felel - kikéri a véleményem, szívesen megosztom vele.

Volt már olyan eset, hogy az UP-ban foglalkoztatott edzõ kolléga kikérte a véleményem. Azt ígérem, hogy amennyiben a segítségemet kérik az UP edzõk, akkor a jövõben is állok a rendelkezésükre. Az az alapelvem, hogy edzõ élete végéig tanuljon. Én is szeretek tapasztaltabb trénerekkel beszélgetni, akiktõl tanulhatok.

Végül, mit üzensz, a szurkolói ankéton az általad említett „nem hírhedt, hanem híres" dorogi szurkolóknak?

Már az elsõ mérkõzésünkön kiderült, hogy rendkívül befogadó, pozitív és labdarúgóbarát a dorogi szurkolósereg és én ezt ezúton is nagyon köszönöm. Kevés rosszalló, negatív bekiabálást hallok meccs közben, elsõsorban buzdítják a csapatot és erre nagyon nagy szüksége van a játékosoknak, hiszen egy negatív közeg nagyon le tudná rombolni a teljesítményüket. 

Arra kérek mindenkit, hogy legyenek türelmesek a csapattal, hiszen a szurkolókkal együtt tud a klub felemelkedni, fejlõdni. Ha a drukkereink ugyanolyan fanatikusan segítik, buzdítják a csapatot, mint eddig, akkor a srácok ezt meg fogják hálálni. 

A nézõszám az NB II-es átlagot jóval meghaladja és még növelhetõ is, ezért üzenem a régió kisebb csapatainak a szurkolóinak, játékosainak, de mondhatom országosan a futballt kedvelõinek, hogy jöjjenek el a Dorog mérkõzéseire, mert érdemes. Olyan hangulata van, mint egy angol alacsonyabb osztályú meccsnek. Ezért azt gondolom, hogy ha meg tudunk ragadni hosszútávon az NB II-ben, akkor megérdemelne a város egy modern stadiont. Remélem, a közeljövõben ez meg is valósulhat. 

Összefoglalva azt kérem, hogy továbbra is lelkesen buzdítsák a csapatot, minél többen jöjjenek ki a mérkõzésekre és közösen tegyünk azért, hogy a Dorogi FC - egyelõre még csak NB II-es szinten - üde színfoltja legyen a magyar labdarúgásnak.

Forrás és fotó: dorogifc.hu