Homola István lett Tatabánya díszpolgára

2016.12.06

A Szent Borbála Napon, a Jászai Mari Színházban adta át a város legrangosabb elismeréseit Schmidt Csaba polgármester. Szabó Ignác-díjat vehetett át Kocsis Gyöngyi és Dr. Honti Anna. Az Ezüst Turul Díjat Pordán Zsigmond és Rochlitz György kapta. A város díszpolgára Homola István lett.

Az ünneplők a díjak átadása között Pándy Piroska Liszt Ferenc-díjas operaénekes, majd a Laskay Zsoltné és Laskay Zsuzsanna hegedűduó műsorát élvezhették. A gála a Bányász Himnusz eléneklésével végződött a Rozmaringos Bányász Egylet közreműködésével. Az ünneplés ezután az Árpád téren folytatódott, ahol a Bányász Hagyományokért Alapítvány és az OMBKE helyi szervezete nyitott ablakot, majd a Bányász Fúvószenekar és a Rozmaringos Bányász Egylet vezetésével vonultak át a Szent Borbála szoborhoz, ahol gyertyát gyújtottak az elődök emlékének tiszteletére. A Szent Borbála Nap szentmisével zárult az Óvárosi Szent István templomban. 


Kocsis Gyöngyi 1981 óta dolgozik az egészségügyben. 1998-ban szakápolói diplomát szerzett, és azóta kiemelten foglalkozik a hepatológiai, májbetegek szakszerű ápolásával, gondozásával. Szakápolói munkáját nem a mindennapok rutinja jellemzi, alapfeladatai mellett fontosnak tartja a fiatal ápolók képzését és oktatását, emellett komoly tudományos előadásokat is tart, szakmai fórumokon rendszeresen megosztja tapasztalatait munkatársaival többek között az Infektológiai Szakdolgozók Vándorgyűlésén, az Ápolók Nemzetközi Napján, továbbá a Megyei Szakdolgozók Tudományos Napján.

2000-ben alapítója volt a májbetegek részére létrehozott "C" Klubnak, melyet több éves szervezés előzött meg. A működtetés keretein belül a májbetegek rendszeres tájékoztatást kapnak betegségükről és az újabb kezelési lehetőségekről.

Szintén ebben az évben hazánkban elsőként Dr. Szentgyörgyi László főorvossal együttműködve vezették be a májbetegek infektológiai és hepatológiai ambuláns szakellátását, és ezzel párhuzamosan alkalmazták a májbiopsziás, májból szövetmintavételes eljárást.

Betegei és az orvosi szakma véleménye alapján is szaktudása, segítő- és empatikus készsége elismerésre méltó.

Dr. Honti Anna 1984-ben szerzett orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán. Már egyetemi évei alatt is a gyermekgyógyászat érdekelte. 1984-ben a tatai kórház gyermekgyógyászati osztályán kezdett dolgozni, majd 1990-ben került Tatabányára, a Szent Borbála Kórház gyermekgyógyászati osztályára. Radiológiai szakvizsgát tett, és 1993-ban a Szent Borbála Kórház radiológiai osztályán dolgozott rövid ideig. E kis kitérő után visszahúzott a szíve a gyermekek világába, és 1998-ban átvette a felsőgallai gyermek körzeti orvosi praxist.

E különleges területen túlnyomó többségben roma származású, hátrányos helyzetű beteg gyermekekkel foglalkozik, munkája során a kisbetegek mellett a szülők meggyőzése a gyógymódok betartásáról és betartatásáról is komoly kihívást jelent számára. A gyógyítás mellett a hátrányos helyzetű családok lelki támasza is lett, hiszen sikerült elfogadnia a családokat és elfogadtatnia magát ezekkel a nehéz sorsú emberekkel.

Ebben a közegben komoly szakmai kihívást jelentett az egészségre és a megelőzésre való nevelés, melyet azonban kiemelten fontosnak tart. Háziorvosi praxisa mellett a felsőgallai általános iskolának és az óvodának is ő a gyermekorvosa.

Szakmai kvalitásai, elhivatottsága, a szakma iránti tisztelete vívta ki a város képviselő-testületének megbecsülését is.


Pordán Zsigmond a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1984-től Kisbéren dolgozott, majd 1991-ben Tatabányára költözött és alapította meg az alumínium kokilla öntészetre és ötvözet gyártására szakosodott P-Metál Kft.-t, amely azóta is egy nyereséges gazdasági társaság. Jelenleg a kislétszámú cég 400-500 millió forintos éves árbevételének fele export, az EU-n keresztül az Egyesült Államokba is eljutnak termékei, melyeket a gépiparban a robottechnikai és villamosiparban is hasznosítanak. Büszkeséggel tölti el, hogy több mint harminc éve járul hozzá cége komoly adóforintokkal a város költségvetéséhez.

Mint a megyeszékhely meghatározó gazdasági szereplője, létrehozta a Vállalkozók Országos Szövetségének tatabányai szervezetét, amely az évek során jelentős bázisa lett az országos szervezetnek. A VOSZ megyei elnökeként aktívan részt vesz az országos szervezet stratégiai bizottságában. A pártoló tagokkal együtt közel 500 főre duzzadt tagság rendszeresen veszi igénybe az érdekképviseleti, pénzügyi, gazdasági és pályázati tanácsadási lehetőségeket.

Meghatározó gazdasági tevékenysége mellett karitatív és kultúratámogató feladatokat is vállal. 12 éve szervezi meg a Megyei Prím Díjátadó ünnepségeket, és a város kríziskamrájának feltöltésében is kiemelt szerepet lát el minden évben.

Pordán Zsigmond 2000-ben az Év Vállalkozója lett. 2006-ban miniszteri elismerésben részesült, 2009-ben kapta meg a Magyar Gazdaságért Díjat, 2011-ben a Komárom-Esztergom Megye Kis- és Középvállalkozója kitüntető címet, 2014-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült.


Rochlitz György 1953 óta él Tatabányán. Némi kitérőt követően a budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett építészmérnöki diplomát és elhelyezkedett a Tatabányai Szénbányák Vállalat építészeti üzemében. Itt végigjárta az építőipari kivitelezés lépcsőfokait, számos tatabányai ipari, lakó- és középület művezetője, építés- és főépítés-vezetője lett, majd az építész kamara tagjaként, magántervezőként részt vett a város lakóépületeinek és kisebb ipari létesítményeinek tervezésében. 1996-ban az Építőipari Részvénytársaság tatabányai szervezetének főmérnökeként vonult nyugdíjba.

Képzőművészeti pályafutása nyolc évesen kezdődött Tatán, a Nagy János vezette képzőművész körben. 1953-ban tagja lett a tatabányai Bányász Képzőművész Körnek. 1966-tól minden idejét lekötötte a tervezőmunka, majd 1982-ben ismét visszatért városunk képzőművészei körébe.

Portrékat, akvarelleket, pasztelleket fest. Művei hazánkon kívül számos európai országban, többek között Ausztriában, Hollandiában és Franciaországban is megtalálhatók. 2002-ben Krajcsirovits Henrik kérésére átvette a Bányász Képzőművész Kör vezetését. A képzőművészet mai oktatásának hiányosságait is némileg ellensúlyozó Bányász Képzőművész Kör önművelő, ismeretterjesztő, ízlésnevelő és közösségépítő szerepét különösen fontosnak tartja.

Több mint két évtizede aktív szerepet vállal Tatabánya polgári értékteremtő közösségeinek munkájában: tagja a Növekvő Életfa Egyesületnek, a Polgári Tatabányáért Alapítványnak, melyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a hagyományápolás, a helyi értékek megismerésének és új értékek teremtésének közvetítésében.

Rochlitz György munkásságát 2002-ben a város Tatabánya Kultúrájáért, 2005-ben a kulturális miniszter pedig Csokonai Közösségi Díjjal ismerte el. 2007-ben a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete az általa vezetett Bányász Képzőművész Kört Megyei Príma Díjban részesítette.


Homola István 1938-ban bányászcsalád gyermekeként született Felsőgallán. Szakmunkásként dolgozott az Egyesült Izzónál, amikor fiatalként először 1956-ben Budapesten, majd 1956. december 11-ig Tatabányán, a Hatostelepen harcolt a forradalomban a kommunista diktatúra ellen. 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959-ben szabadult a fogságból, és ezt követően magántanulói státuszban volt csak lehetősége arra, hogy folytassa tanulmányait, így 1960-ban sikeres szerszámkészítő szakmunkás vizsgát tett. A XII/A, Vadorzó bányaüzemben bányalakatosként helyezkedett el, majd később szakmájában maradva 25 éven keresztül dolgozott a Gasztrometálnál, és ezalatt érettségi vizsgát tett.

Mélyrehatóan érdeklődött a régészet iránt, autodidakta módon kezdett el foglalkozni a szakmával, amely során kapcsolatba került a Tatabányai Múzeummal, Skolflek István tatai régész-tanárral és T. Dobosi Viola régésszel, akiknek hálás azért, hogy ebbe a hivatásba belekóstolhatott és részt vehetett őskőkori lelőhelyek feltárásában. 1988-ban a kommunista uralom alatt üldöztetést elszenvedett emberek megalapították a Történelmi Igazságtétel Bizottságot, melybe Homola István is belépett és 1990-től tíz éven keresztül a tatabányai szervezet elnöki tisztét látta el.

2004-ben készült el a Béke parkban az '56-os emlékmű, melyhez nélkülözhetetlen szellemi segítséget nyújtott. Jelenleg is gondozza az 1956-os tatabányai múlt dokumentáris emlékeit.

2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült az '56-os forradalom és szabadságharcban tanúsított magatartásáért, a forradalom eszméinek ápolásáért.

Forrás: tatabánya.hu