Tatabányán elkezdődött a bányász emlékév

2016.12.23

A tatai medencéből az első csille szén felszínre hozásának 120. évfordulóján, csütörtökön bányász emlékév kezdődött Tatabányán, amely 2017. október 10-ig, Tatabánya várossá válásának 70 éves évfordulójáig tart.

A kormány az energiapolitikában és az újraiparosítási törekvésekben komoly szerepet szán a bányászatnak. Az iparágnak és művelőinek helyük és feladatuk van az új évezred Magyarországán - írta az ünnepi köszöntőjében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, az emlékév fővédnöke. 

Fónagy János - az eseményen felolvasott levelében - kivételesnek nevezte Tatabánya pályáját, mivel az ipar- és bányavárosok sorsa a rendszerváltás után jellemzően nem a gyarapodás volt. Ezzel szemben a város a hazai szénbányászat emblematikus helyszínéből olyan korszerű, jövőbe mutató iparágak otthonává tudott válni, mint az autógyártás, a gépgyártás és az orvostechnológia.        

1896. december 24-én hozták fel az első csille szenet az Eszterházy-aknából. A kép forrása: urbanusblog.hu

Az emlékév első programjaként a korabeli aknát ábrázoló falfestményt lepleztek le az első csille szén felszínre kerülésének közelében, a Szent Borbála út 6. szám alatti négyemeletes lakótömb oldalán.

A bányász múltjukat őrző Kárpát-medencei településeket júniusban a Bányászvárosok Találkozóján háromnapos fesztiválon látja vendégül Tatabánya, majd szeptember első hétvégéjén a város lesz a Bányásznap Országos Központi Ünnepének házigazdája.

Az emlékév alkalmából a tatabányai Kortárs Galéria országos szénrajzpályázatot hirdetett, melyre június 9-ig professzionális képzőművészek és a művészeti egyetemek hallgatói jelentkezhetnek, alkotóként három munkával. A művek mérete legfeljebb kétszer egy méteres lehet.        

A bányász múltat és a hagyományokat bemutató programok, rendezvények szervezésére, és bányász emlékhelyek kialakítására az önkormányzat pályázatot írt ki, az események megjelenítésére önálló honlapot is létrehoztak, amely időutazást ígér Tatabánya történelmébe.

Az emlékév programjának kialakításában közreműködtek a Tatabányai Múzeum és a Vértes Agorája közművelődési intézmény vezetői, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének helyi képviselői, valamint a képviselő-testület frakcióinak egy-egy tagja.